2017 ben a Párizsi Szalon kiállításán ő képviselte Magyarországot, ahol non-figuratív képeivel nagy sikert aratva elhozta a különdíjat is. Munkáit több párizsi galéria is rendszeresen, nagy sikerrel tárja a közönség elé.

1963-ban született Hajdúböszörményben. Előbb plakátokat készített, majd egyetemi évei alatt a DATE Csontváry, majd a Mata János Képzőművészeti Körben tevékenykedett.

Tanárai Rácz Imre, Lukács Gábor, Gilbert Lupfer, Kapcsa János és Fátyol Zoltán voltak.

1987-ben az egyetemek között meghirdetett képzőművészeti pályázaton I. díjat kapott. 1991 óta szabadfoglalkozású képzőművész.

Hazai és külhoni tárlatokon szerepelt. Számos debreceni kiállítás mellett művei rendszeresen jelen vannak az Őszi Tárlatokon és bemutatókon, Budapesten, Miskolcon, Nyíregyházán, Zalaegerszegen, Szolnokon, Kaposváron, stb. Kollektív kiállítása volt New Yorkban 2001-ben. Három alkalommal szerepelt Bécsben, ezen kívül Hamburgban, Karlsruhéban, Lentiben, Langenbachban. Festészete erősen természet centrikus. Többnyire szimbolista jellegű figurális kompozíciókat és csendéleteket fest.

1988-ban az egyetemek között meghirdetett festészeti pályázaton első díjat nyert. A Debreceni Elan Galéria felfedezettje volt, majd 27 évesen tagja lett a Debreceni Műhelynek. Már ekkor önálló kiállítása nyílt Hamburgban, majd Karlsruhéban és Langenbachban

Külföldi tanulmányúton járt Párizsban, Milánóban és Prágában ahol festészetére nagy hatást gyakoroltak az impresszionisták.

A 90-es években rendszeres látogatója volt a Zebegényi és Mártélyi Képzőművészeti Táboroknak, Kopasz Tamás, Fodor József, Neuberger István irányításával. Festészetében a fény játékát keresi, kedvelt témái a városképek, utcarészletek, csendéletek, portrék és impresszionista jellegű figurális témák. Az elmúlt két évtizedben több mint 30 önálló kiállítása volt, festményei számos külföldi gyűjtőhöz eljutottak, Japántól Amerikáig. Munkái világszerte megtalálhatók.